Egész nyáron állítottam,hogy szuper döntés volt a gyerekekkel itthon lenni.
Tele voltam tervekkel és többé kevésbé ezeket meg is valósítottuk. Az utolsó héten viszont minden megmaradt energiáimat felélték.
Most azt kérdezed minek ennek 3 gyerek ha nem bír velük?
Csakhogy az utolsó héten itt volt az unokatestvér is. Szeretem, imádom és a gyerekek is egymást. Mindennek ellenére valaki folyton szívatás alatt állt. A három ugye nem páros. Beni pedig maradt többnyire velem. Délutántól mama volt a 3 csibésszel, teljesen lefáradva estek haza.
Éljen a foci és a szabad levegő.
Azért az utolsó héten a rengeteg Minecraft okoskodás és a számukra legjobb zenék mégis kihozták belőlem ama gondolatot,hogy várlak szeptember harmadika!
Íme a gyerekek nagy kedvence:
https://www.youtube.com/watch?v=jRo2aFxY9PQ
Pénteken tőlem megszokott módon kapkodtam,hogy jajj minden meglegyen hétfőre. Aztán mama szólt,hogy nyugi van holnap még csak szombat. Ezzel a lendülettel abba is hagytam a pakolást. Azt a napot a gyerekekre szántam. Megfőztem amit kértek és sütit is sütöttünk. Játszottunk az udvaron, beszélgettünk a nyári emlékekről és Sanya még egy rajzot is készített nekem. Azt mondta hálás a sok jó programért.
Ma szeptermer 5.-e van és itthon vannak a gyerekek.
Nem vagyok jó a saját teendőim szervezésében. Nem fogom senkire és semmire sem fogni. Még szilveszterkor megfogadtam,hogy ez másként lesz. Persze,hogy 9 hónap alatt nem sikerült ezt a tervet kiviteleznem. De nem adom fel alapon, új évszak, új motováció…
Vasárnap este bepakoltam mindent a gyerekeknek és a lakásban is rend volt.
Nyugodtan feküdtem le. De csak nem hagyott nyugodni a nagy tervezd már meg mikor kezdesz el tervezni TE NŐ hadművelet. Így valamikor az éjszaka közepén megírtam a heti edzéstervem, a heti menünket,a heti takarítási rendet, erre a hétre a bevásárlólistát, a tervezett blogbejegyzések vázlatát, képeket szerkesztettem. Azt vettem észre,hogy hajnalodik és közben jó érzés volt így nekivágni a hétnek.
Anyukám is megjött hétfő délután és én ennek tudatában még biztosabb voltam,hogy mindent el tudok végezni. Annyira jó érzés volt. Sajnos ritkán van ennyire jó összhang körülöttem. Mert mindig történik valami,amitől sokszor rettegek is. Biztos veled is előfordult már,hogy minden annyira jó volt,hogy azt vártad mikor történik valami ami elrontja!?
Nekem csak kedd éjszakáig kellett várnom.
Elvileg most lenne alkalmam aludni. Mert hajnal óta ébren vagyok. Néztem ahogy Sanya és Milán szenvednek. Összeszedtek egy remek hányós-hasmenős vírust. 2! Kettő napot voltak óvodában.
Lehet azt mondani,hogy bevonzottam,hogy peches vagyok vagy törödjek bele ez van. De annyira bosszantó,hogy az első 12 órában szinte segíteni sem tudok. Bármit adok be, az azonnal távozik. Én is csak otthagynám őket,mert nézni ahogy szenvednek gyötrelem. De nem teszem!
Anya vagyok! Néha az is segít ha csak ottvagyok. Most alszanak és én míg ezt írom csak abban reménykedem,hogy Beni nem kapja el.
Hurrá ovi…jövő héten találkozunk!
